Szag az orrban és a torokban, Szaglás és ízérzés

Bevezetés A szaglás és az ízérzés zavara a nemzetközi statisztikák alapján a lakosság kb.

Erre utal az a körülmény, hogy a szagló-ducz és szagló-huzam bulbus és tractus olfactoriusaz Ammon-tekervény g. Nyilván az emlősállatoknak számos olyan szagérzésök van, a melyekről az embernek fogalma nincsen. A szagló-szervet, az orrnak belső felületét finom nyálkahártya borítja.

Belsejében három szag az orrban és a torokban járatra van osztva, melyek közül az alsó és középső orrjárat is a lélekzésre szánt levegő ki- és beáramlására szolgál; ezt a tájékot a lélekzés tájának regio respiratoria nevezik.

Fantozmiának vagy fantomszaglásnak nevezik azt, amikor az ember olyan szagokat érez, amelyek valójában nincsenek jelen a környezetében. A szaglás látszólag indokolatlan megváltozása komoly betegségekről árulkodó tünet is lehet. A szagok hallucinációja eltérő módon is megjelenhet: az érzékelt szag lehet kellemes vagy nagyon rossz is, érintheti mindkét orrlyukat, de csak az egyiket is, és az is lehet, hogy a furcsa szagérzet csak pillanatokig tűnik fel. Bár nem egy kimondottan látványos tünet, nagyon komolyan kell venni. Parkinson-kór korai tünete lehet Amennyiben a fantomszagokat állandóan és mindkét orrlyukban érzi valaki, nagyobb valószínűséggel előfordulhat, hogy a központi idegrendszer betegsége áll a háttérben, ilyen a Parkinson-kór is.

Egész felületét, valamint a légutak belső felületét általában, finom szőröcskékkel ellátott sejtek, a csillószőrös sejtek borítják, melyeknek feladatuk, hogy az orrüregben lerakodó porrészeket és kiválasztott nyálkát mozgásaikkal kifelé vigyék. A felső és részben a középső orrjárat is, falának sárga színében különbözik az orrüreg többi részeitől; ezt az orr szaglás-tájékának mondják regio olfactoria. Közelebbről a szagló-tájék csak az orrüreg legfelső részében van és itt a medial és lateral oldalon apró pénzdarabnál nem nagyobb területet foglal el.

Nemcsak az egész középső, hanem részben még a 63 felső orrjáratnak is a szagláshoz semmi köze. Jóllehet, az ember szagló-szerve így nagyon kis kiterjedésű, testünknek mégis igen fontos szerve.

Loss of Smell (Anosmia): THE Solution

Segedelmével ismerjük föl a táplálékot, még mielőtt ettük volna. Midőn valamit rossz lehelet és hormonok, legtöbbször szagát figyeljük meg. Mialatt a falatot rágjuk, nyállal összeelegyítjük, szaga a torokba s innen az orrba kerül.

Amikor szagokat hallucinálunk

A szag lényeges hatással van a hangulatra is. Semmi sem érint annyira kellemesen vagy visszataszítóan, mint a jó szag vagy undorító bűz.

Alig van anyag, melynek szaga ne volna. Lakásainknak, az ivóvíznek, papirosnak, fának s a többi tárgynak mindnek szaga van; csakhogy ezt a szagot legtöbbször csak akkor veszszük észre, ha figyelmünket külön reáfordítjuk. A szagló-ideg az orr szaglótájékához a koponyaürből a homloki lebeny alatt jut el és sajátszerű sejtekben végződik ik ábra.

A szagló-tájék nyálkahártyáját nem borítják csillószőrös sejtek, hanem hengeralakú hámsejtek Ezen hengerhámsejtek közt hosszú, pálczaalakú sejteket, a szagló-sejteket lehet találni. E sejtek teste világos, kerek magot tartalmaz s tőle indul ki a szabad felület felé haladó pálczaalakú, egészen egynemű szerkezetű nyújtvány, melynek szabad végén némely Sejtek a béka szagló tájáról; a felhámsejt, b szagló-sejtek, egy, a nyálkahártyába terjedő alsó d és egy, a szabad felület felé irányuló pálczaalakú c nyújtványnyal, az utóbbi nyújtványon hosszú csillószőrök vannak e.

Sejtek az ember szalmonella féreg tájáról. Szagló idegrostok FREY szerint. A szaglósejtnek a nyálkahártya felé terjedő nyújtványa felette vékony és finom idegrostba, a szagló-ideg egyik rostjába folytatódik, úgy, hogy a szagló-sejteket két nyújtványú idegsejteknek is lehet tekinteni.

Az e sejtek közt a felület felé szabadon futó idegrostok a tapintásérző-idegek végágai. A szagérzések okozói bizonyos légnemű anyagok, melyeket a levegővel az orrüregbe szívunk. A szagló-sejtek sajátlagos ingerei, az úgynevezett szagló-anyagok az esetek legnagyobb részében elpárlás útján jutnak a levegőbe. E miatt parazita előestéje a psn n szagló-anyagok nagy részének párló-képességét megvizsgálták.

Idült, krónikus arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris chronica)

A víz párló-képességét 1-nek véve, a narancsét 0. A szagló-anyagokat a levegővel elegyítve szívjuk az orrba, ott a szagló-tájat borító nyálka magába veszi, úgy, a mint folyadékok a légnemű anyagokat, ha velök érintkeznek, magukba szokták venni. A nyálka a szagló-pálczikák végeivel közvetetlenül érintkezvén, a tőle elnyelt gáznemű anyag chemiailag izgatja a pálczikákat.

Vízben oldva, az illető anyag a szagló-tájat nem izgatja; szagló-anyagot tartalmazó vízzel kitöltve az orrüreget, az ilyen víz szagérzést nem támaszt. Az orrüreget vízzel úgy lehet megtölteni, ha háton fekve, fejünket merőlegesen lefelé csüggesztjük, úgy, hogy orrlyukaink felfelé álljanak; ilyenkor tudniillik a lágy szájpad elzárja az orrnak a torokba vezető nyílásait.

Ha a víz ez esetben "kölni vizet" is tartalmaz, szagot még sem érzünk. Ez valószínűleg onnét ered, hogy a víz megduzzasztja a szagló-pálczikákat s ezek elvesztik fogékonyságukat az inger iránt. Innen van, hogy 65 midőn orrunkba vizet szívunk fel, utána szagló-tehetségünket nehány perczre teljesen elveszítjük.

De nem minden szaglóvégkészüléknek árt meg a víz.

A halaknak, békáknak is van szagló-szervök s ez állatoknál a szagló-anyagok kétségkívül vízben oldva kerülnek oda és izgatják a szagló-sejteket. Szagérzést a szagló-anyagok csak akkor okoznak, ha mozgásban vannak. Így erős szagló-anyag szagát nem érezzük meg, noha az anyag az orrban van, ha lélekzetet nem veszünk, vagy ha a nyitott szájon keresztül lélekzünk. Úgy látszik, hogy a szagló-sejtek az anyagokat igen gyorsan nyelik el és azért folytonos légáram segítségével új meg új anyagot kell odavezetni, ha az anyag szagát meg akarjuk érezni.

Épen úgy tapasztalati tény szag az orrban és a torokban is, hogy valaminek szagát leginkább a hatás első pillanatában érezzük meg; mennél hosszasabban tartózkodunk az illető légkörben, annál kevésbbé van az anyagnak ingerhatása.

Szagló-szervünk bizonyos anyag hatása iránt aránylag gyorsan fárad el. Rövid idő múlva meglehetősen erős szagot vagy bűzt nem veszünk észre, még akkor sem, ha mélyen beleheljük.

Az időt, ameddig valamely anyag szagát megérezzük, több anyagra nézve meg is határozták. Így, a czitrom- és narancsolajat átlag 3 perczig, a jódtinkturát 4, a kopaiva-balzsamota kámfortterpentinolajat 5, a kénammoniumot perczig érezzük meg. Innen van, hogy olyan egyének, a kik sokáig tartózkodnak ugyanazon rossz szagú légkörben, nem veszik észre, minő kellemetlen szagú levegőt lehelnek be, ellenben a ki abba belép, azonnal igen kellemetlennek találja az ott-tartózkodást. E szerint bizonyos szag tartós beszívása iránt szagló-szervünk nehány percz alatt eltompúl; mint a tapasztalat mutatta, több percz szükséges, hogy nyugalom után érzékenységét visszakapja.

A szagló-tájhoz az anyagokat inkább a be- mint a kilélekzett levegő viszi; mivel a kilélekzett levegőt a torok 66 sajátszerű szerkezete az alsó orrjáratba tereli. Azért érzi meg ritkán bűzös lehellete szagát maga az ember, még, ha a kivel beszél, undorral fordul is el tőle. A belélekzett levegőnek is aránylag csak kisebb része jut a felső orrjáratba, az a levegő jut tudniillik oda, mely az orr hegye közelében kerül az orrba.

Mert ha orrunk alá szagos anyagot tartunk és az orrnyilások elülső részeit ujjunkkal befedjük, az anyag szagát alig, vagy épen nem érezzük meg, míg ha ujjunkat elveszszük onnan, erősen érezzük azt.

Midőn valaminek a szagát jól meg akarjuk érezni, orrnyílásaink izomműködés következtében kitágúlnak, beljebb, mintegy cm. A szűkületet az orr alatt ferdén tartott tükörben könnyen meg lehet látni. Már az orr-bemenet ezen kúpszerű alakjánál fogva is a beáramló levegő ívben szorúl felfelé, de itt is csak a középső vagy felső orrkagyló alsó széléig terjed el; feljebb, az igazi szagló-tájékhoz csak diffuzió útján jutnak el a szagló-anyagok.

Szimatoláskor, midőn az orrba lökve vezetjük be a szagló-anyagokat, a levegő feljebb jut az orrüregbe és közvetetlenül azt a nyálkahártya-részletet éri, melyben a szagló-ideg tényleg végződik; innen a szagérzés intenzivebb volta szimatolás alatt.

A rendestől eltérő jobb vagy rosszabb szagló-képességnek leggyakoribb fiziológiai oka az orr belső részeinek eltérő alakjában van, melynél fogva például a belélekzett levegő magasabban kénytelen áramlani és bőven jut el az orr-nyálkahártya szagló részébe, vagy esetleg az odajutásban épen meg van akadályozva.

Hatással vannak a szagló-tehetségre a különböző mérgek is. A morfin példáúl tetemesen csökkenti a szaglótehetséget, a sztrichnin ellenben fokozza. Dohányzóknak általában rosszabb a szagló-tehetségök, a mi nemcsak a dohányzástól fentartott hurut miatt van így, hanem a nikotin 67 toxikus hatásának is az eredménye.

A kokainnal mérgezett ember szagló-tehetsége eleintén fokozódik és csak ha a kokainhatás teljesen kifejlődött, tompúl el. Hatással van a szagló-tehetségre az idegrendszer állapota is. Vannak emberek, a kik felette gyenge szagokat már messziről észrevesznek, valamint olyanok, a kik bizonyos szagokat ki nem állhatnak.

A szagló-érzés teljes hiányának vagy betegség vagy a szagszerv hiányos kifejlődése az oka. A szagérzés foka lényegesen még az anyag minőségétől is függ. Általában felette kevés elegendő valamely anyagból szagának megérzésére. A zsírsavak közül a hangyasavból 25, az eczetsavból 5, a propionsavból 0. Szagló-szervünk érzékenysége tehát felülmulja minden más érzékszerv érzékenységét; nemcsak hogy ilyen kevés anyag ízét, súlyát nem tudjuk felismerni, hanem chemiai reakczió útján sem sikerülne az anyagok ilyetén csekély mennyiségét kimutatni.

Pedig az embernek még tökéletlen a szagló-szerve; mennyivel nagyobb mértékben van az kifejlődve azon vadállatoknál, melyek a vadászt mérföldnyi távolban észre veszik, vagy a kutyáknál, melyek a vad nyomát szagló-szervök segedelmével követni tudják. A szagló-szervünk révén öntudatunkra jutó érzéseket szintén külső tárgyakra vonatkoztatjuk és ennyiben ez érzé- 68 sek kívülünk levő tárgyak iránt való tájékozásra szolgálnak.

Azonban nem tudjuk az érzéseket jellemzően másképen elnevezni, mint hogy azt az anyagot mondjuk, melynek szagát érezzük. A szagok jó vagy rossz hatással vannak reánk és e szerint beszélünk kellemes, illetőleg kellemetlen szagról. De ez alapon nem lehet abszolut értékű osztályzást tenni, mivel vannak szagok, melyek egyik egyénre kellemes, másra kellemetlen hatásúak; sőt ugyanazon egyén valamely anyag szagát egyszer kellemesnek, másszor kellemetlennek találja.

Fantom szaglás – milyen betegségeket jelezhet?

Kellemes számos éter és némely növényben előforduló éteres olajok szaga; kellemetlen egyes gázok, mint a kénhidrogén, foszforhidrogén, szénszulfid és kiválóan állati hulladékok számos rothadástermékének a szaga.

A kellemetlen szagú anyagok szervezetünkre rendesen káros hatásúak, sőt némelyek közülök egyenesen mérgek; így például a kénhidrogén erős vérméreg.

Rothadó ételek is bűzösek, szag az orrban és a torokban tehát szagló-szervünk int. Ezen tulajdonsága miatt szagló-szervünk, az ételt és levegőt illetőleg, mint szervezetünk őre szerepel.

Azonban nem minden ártalmas anyagnak van rossz szaga, sőt a felette veszélyes szénoxidgáz, melynek már sok emberélet esett áldozatúl, egészen szagtalan. Általában olyan gázoknak van szaguk, melyek az élő protoplazmát és így a szintén protoplazmából alkotott szagló-sejteket is megtámadják.

Ilyenek az éter, alkohol, chloroform gőzei, továbbá a kénhidrogén, chlór, bróm és jód, melyek mind a szerves anyagokat csakhamar felbontják. Semmi chemiai hatása nincsen a nitrogén- hidrogén- oxigén- és a széndioxidnak, és szaguk sincsen. Az ölő, szagtalan szénoxidgáz sem hat bontólag a szerves anyagokra. Vannak végre olyan anyagok, melyek az orrban nem annyira a szagérző végkészüléket, mint inkább az egész orr-nyálkahártya tapintás- 69 érző idegeit izgatják.

Ilyen részben a chlór, bróm és jód is, ide tartozik példáúl az ammoniak gőze, sőt tömény állapotában a széndioxid is. Az a szúrós érzés, melyet ez anyagok az orrban okoznak, nem a szagló-ideg izgalmának az eredménye. Vajjon miért kellemes az egyik és kellemetlen a másik légnemű anyag szaga, ép oly kevéssé tudjuk, a mint azt sem tudjuk, hogy hányféle szagérző-tehetségünk van.

Minden nehézség ellenére törekedtek a szagokat osztályozni, sőt már LINNÉ az odores aromatici, fragrantes, ambrosiaci, alliacei, hircini, tetri és nausei hét osztályába osztotta a szagokat, melyek között azonban sokszor nem lehet választani, mikor arról van szó, hogy valamely szagot az osztályok egyikébe sorozzunk. Kétségtelen, hogy vannak tiszta szaganyagok, valamint vannak olyanok, melyek az orr-nyálkahártyát különben is izgatják, t.

A csoportok a következők: 1. Odores aetherei éteres szagok ; ide tartoznak példáúl az éterek, aldehydek, ketonok, a különböző gyümölcsök, méhviasz szaga. Odores aromatici aromás szagokhová a kámfor, pacsulli, fűszerek, czitrom, rózsa, terpentinolaj, árnika, mandola s más szag az orrban és a torokban tartoznak.

Odores fragrantes balzsamos szagok ; ide tartozik példáúl a jázmin, hárs, sáfrán, vanillia, liliom virágainak a szaga. Odores ambrosiaci ambra- pézsma-szagok ; az ambra- pézsma- bizam- s hasonló szagok. A pézsma nagyon elterjedt szag. Némely húsnak, a marhaepének is, pézsma-szaga van. Odores alliacei allyl-cacodyl-szagok ; ide való a foghagyma- vöröshagyma- és hasonló szagok, milyenek példáúl a kén, arzén és foszfor vegyületei, különösen hogyan lehet felismerni a galandférget a belekben, valamint a chlór, bróm, jód, chinon és acetylen szaga.

Odores empyreumatici kozmás szagok ; a pörkölt kávé, égett kenyér, a dohányfüst szaga épen úgy ide tartozik, valamint az empyreumatikus olajoknak, példáúl az amylalkohol, benzol, phenol, pyridin, kreolin, kozmás katechin, naftalin, acrolein, aszfaltnak a szaga.

Odores hircini capryl-szagok ; a capron- és caprylsav, a sajt, túró, cadaverin, methylmerkaptan s hasonlók szaga tartozik ide.

Odores tetri visszataszító szagok ; a solanaceák, a koriander friss gyümölcsének a szaga, a nikotin, poloska szaga és hasonlók tartoznak ide. Végre 9. Odores nausei undorító, hányást okozó szagok : adracontium, asarum europeum, nicotiana, convallaria, coloquint, a skatol, a dög és hullaszag s szag az orrban és a torokban sorozhatók ide. A szagokat elegyítik; szag az orrban és a torokban készítik különösen az összetett parfümöket, melyekről nevezetes, hogy bennök mindig vagy egyetlen osztálynak, vagy egymással igen közel álló osztályok anyagai fordúlnak csak elő.

A hasüregek ultrahangja. A maximális diagnosztikai érték elérése érdekében a felmérési program egyedi alapon kerül kialakításra. Szükség esetén a beteg nem csupán az ENT orvosát, hanem más szakembereket is konzultál: gasztroenterológus, neurológus, endokrinológus, pszichoterapeuta. A kapott eredmények lehetővé teszik a rendellenességek végső okának megállapítását és a kellemetlen szag eltávolítását, amely a betegek számára tűnik.